Több mint két évszázaddal ezelőtt történt, hogy az örmény származású gazdag nemes, Karátsonyi Bogdán 1781-ben 103 000 forintért a kincstártól uradalmat vásárolt magának Bánátban, és a települést, ahol letelepedett, Beodrának nevezte el. A korabeli település gyönyörű építményeinek, a gazdag nemesi család csodálatos épületeinek nagyobb része sajnos nem maradt fenn az utókornak - egy kastély kivételével. Ez a fennmaradt klasszicista épület, a hozzá kapcsolódó gazdasági létesítményekkel, istállókkal, magtárral, a munkások és a béresek házaival, jelenleg meglehetősen romos állapotban áll, szebb időkre várva. A kastélyhoz tartozó magtár és a régi góré (kotárka) gyönyörű múzeum-komplexumot alkotnak ma, és reményeink szerint a kastély régi pompája is hamarosan visszatér.

A Karátsonyi család a XVIII. században költözött Erdélyből Bánátba, ahol hatalmas gazdagságra, valamint társadalmi és politikai hatalomra tettettek szert. A család első földbirtokosaként Karátsonyi Bogdánt említik a korabeli iratok. Bogdán 1781-ben vásárolta meg 103 000 forintért Beodrát. Ekkor került a család nevéhez a Beodrai előtag. Mivel nemesi címmel rendelkező családról volt szó, többször is változtatták a családi címerüket, különféle családi szimbólumokat adva a meglévőhöz. Így jött létre az a bonyolult nemesi családi címer, amely a következő elemeket tartalmazza: egy sellőt, egy aranyszarvú ökröt, egy arany kardot tartó medvét és egy felfelé ágaskodó párducot. Ez a komplex címer jelenleg is látható a beodrai katolikus templom kriptáján, illetve Nagybecskereken, az egykori Megyháza ólomüveg ablakán.
A Karátsonyi családnak hatalmas birtokai voltak. Torontál vármegyében tíz település tartozott a családhoz, illetve fontos területek álltak a család birtokában a szerémi, a temesi és a pesti vármegyékben. Karátsonyi László földbirtokos főúri rezidenciája nagyságában, és (a romantikus stílus elemeivel kevert klasszicista stílusú) építészeti elemei által, kiemelkedik a hasonló korabeli épületektől. A birtokon álló kastéllyal együtt egy egészet alkotó központi épület és a környező gazdasági épületek mellett, az ingatlanhoz tartozik egy nagy, emeletes gabonatár is, amelynek műépítészetileg rendezett oszlopai és oromzatai vannak. A magtár kovácsoltvas kapuján 1834-es év látható. A valamikori górénak, vagy helyi néven kotárkának a legérdekesebb része az a fa szerkezet, amely a ami napig az eredeti alapjain áll. Itt található ma a Kotárka történelmi-néprajzi múzeum, amelynek feladata a fennmaradt korabeli bútorok, öltözékek, báli ruhák, lakájok ruháinak stb, megőrzése, illetve sok más dolog, amely a régmúlt idők hagyatékaként maradt ránk.

Két hatalmas kastély díszítette Beodrát. A két Karátsonyi rokon építette őket egyszerre, és szinte riválisokként versenyeztek a két épület gazdagságának és fényűzésének létrehozásában. Sajnos az egyik kastély már nem létezik, Karátsonyi Lajos 1857-ben épített főúri rezidenciája. Később Lajos fia, Karátsonyi Guido, lett a család legismertebb tagja. Guido gróf rendkívül nagyra értékelte a korabeli művészetet és kultúrát, és temérdek pénzt és energiát fektetett ezek fejlődésére. Neves művészek és tudósok híres mecénásaként, a legnagyobb beodrai jótevőként vált ismerté. Guido halála után, fiai, Aladár és Jenő grófok örökölték meg a kastélyt. A korabeli dokumentumok szerint a kastély 1912 óta lakatlan. 1932-ben lebontotta az akkori tulajdonos, egy szerb vállalkozó.

A Karátsonyi-kastély a lakott településen kívüli kastélyok típusához tartozik, amelyet gazdasági épületek, lóistállók, raktárak, istállók valamint a béresek és a szolgák házai vesznek körül. Annak ellenére, hogy lakóépületként épült, a kastély olyan központként szolgált, ahonnan irányították az uradalmat.

A Karátsonyi-kastély a lakott településen kívüli kastélyok típusához tartozik, amelyet gazdasági épületek, lóistállók, raktárak, istállók valamint a béresek és a szolgák házai vesznek körül. Annak ellenére, hogy lakóépületként épült, a kastély olyan központként szolgált, ahonnan irányították az uradalmat. Klasszicista stílusban épült, amelynek hosszúkás, téglalap alakú földszintje és egy emelet van. A főhomlokzatot, timpanonokban végződő sekély rizalitok díszítik. A homlokzat középső részén egy mély tornác található, amely oldalsó oszlopokon áll, az első emeleten korinthoszi oszlopok vannak, amelyek architrávval, frízzel és háromszög alakú timpanonnal ékeskednek. E rurális stílusban épült kastélyt az első világháború vége előtt hagyták el a lakói. Karátsonyi László dédunokája, Karátsonyi Aladár, soha nem tért vissza a birtokra, mert nem szerette volna élvezni a család régi dicsőségét, miként azt a korabeli dokumentumok jelzik. Az első világháború után, 1919-ben, a Rozdjanko úr és családja költözik a kastélyba, aki a Fehér Gárda tagja és a IV. Állami Duma elnökeként volt ismert. A Karađorđevićek barátjaként a 1922-ig élt a kastélyban. Ezek után következett az az agrárreform, amely alapján a földek egy része a parasztok tulajdonába került, miután 1938-ban a kastélyt Beodra önkormányzata vásárolta meg. Egy ideig általános iskolaként szolgált, majd a második világháború alatt elmegyógyintézetként működött a kastély. A háború befejeztével a háborúban elesett katonák árváinak adott otthont. Később egy ideig a szülői gondozás nélküli leánygyermekek intézményévé vált, majd 1960-tól a Miloš Popov Általános Iskola működött az épületben. 1980-ban a Hinom mosóporgyár költözik a kastély egy részébe és onnantól kezdve 2000-ig gyárépületként működik. Sajnálatos módon a kastély teljesen elhagyatottá vált az elmúlt évtizedekben. Szerencsére az épület még mindig egy bizonyos szintig megőrződött, és így elhagyatottan is lenyűgöző hatása van és vonzza a látogatók figyelmét. Figyelemreméltó örökség mindaz, ami a mai napig összegyűlt e nemesi család és e település gazdag történelméről. A Karátsonyi-kastélyt jelentős műemlékként tartják számon, és mint ilyen, községünk idegenforgalmi térképének egyik kiemelkedő pontjaként szerepel.

Друге знаменитости

KIVÁLASZTJA A MAGÁNAK A LEGJOBBAT