A folyók által átszelt vajdasági rónaság természeti világa senkit sem hagy hidegen, amelynek szépségét és kincseit megörököltük, a gazdag és különös növény- és állatvilágot. Ilyen kincsünk a Tisza jobb partján található Holt-Tisza Natúrpark is. Ez a 24 km hosszú holtág a Tisza folyó leghosszabb holtága. A Holt-Tisza Törökbecsénél az 1858-as, híres folyószabályozáskor alakult ki a csúrogi meanderből. A létrejött területen egy lenyűgözően termékeny földet kaptunk, amely ebből kifolyólag kapta méltó nevét, a Gyöngyszigetet. Ez a sziget több szempontból sem tekinthető hétköznapinak, a létrejöttének módjától és a minőségi termőföldjétől kezdve egészen a Rohonczy család rejtélyes történetéig.

A Holt-Tisza natúrpark megőrizte a XIX. századból eredő természeti értékeit, amikor a természetes irányától elszakították. Ezt a minőségi és specifikus talajt mesterségesen hozták létre olyan talajjavítási rendszer kiépítésével, amely meg tudta fékezni a Tisza gyakran szeszélyes természetét. Ez a vízi, mocsaras és erdei élőhelyeket tartalmazó terület 67 fitoplankton és 27 zooplankton fajnak, 148 vaszkuláris növénytaxonnak, 21 növényközösségnek, egy kevéssertéjűnek, nagyszámú rovarnak, 29 halfajnak, 9 fajta kétéltűnek és 4 fajta hüllőnek biztosít otthont. Ezen felül 183 madárfaj és 27 emlősfaj él itt, amelyek közül többet is veszélyeztetett fajként tartanak számon.
Ez a természetvédelmi terület természetes élőhelye a vízi és mocsaras élőhelyeken élő veszélyeztetett növény- és állatfajoknak. Az itt található növényzet és az őshonos erdők jelentős vizes élőhelyet biztosítanak a Vajdaság területén vándorló madarak fészkelésének. A halastavak szintén nagyon fontos szerepet játszanak, a ritka madárfajok táplálkozási bázisaként egy elválaszthatatlan egészet alkotnak a Tiszával együtt.
Ez a terület korábban gazdag vadászterület is volt. Az itt élő állatok közül a legelterjedtebb az őz, a vaddisznó és a nyúl. Ezek a vadászterületek továbbra is Vajdaság legjobb vadászterületihez tartoznak.

2008 óta a Holt-Tisza Natúrparkhoz tartozik a Gyöngyszigeten található, 391 hektárnyi területen fekvő Rohonczy birtok és a hozzá tartozó kastély is. A Rohonczy család tulajdonában lévő földterület a legtermékenyebb és legmagasabb minőségű, alluviális - deluviális típusú földterület. A Holt-Tisza víztükre által visszatükrözött fény miatt itt voltak a leghosszabb ideig tartó napsütéses időszakok az egész térségben. Ez különösen jó hatással volt a gyümölcsök, a zöldségek és a szőlő termesztésére. Ebből kifolyólag, amiről a Gyöngysziget világszerte ismert, az a krokán (crocant) muskotály szőlőfajta. Noha nincs bizonyíték a krokán gyöngyszigeti eredetére, feltételezik, hogy ezt a szőlőt Franciaországból hozták be, bár más források szerint, ez a fajta szőlőtőke Algériából érkezett erre a vidékre. Amit biztosan tudunk viszont, hogy Rohonczy grófnak köszönhetjük azt, hogy manapság büszkék lehetünk arra, hogy Európában csak egyedül itt terem meg a rangos krokán muskotály, és csak egyedül itt készítenek belőle minőségi Krokán bort. Ennek az illatos szőlőfajtának a fürtje henger alakú, súlya 120–150 gramm. A szőlőszem közepesen nagy, kerek, zöld színű. A krokán 22% cukrot és 5-7 g/l savat tartalmazhat. Közepesen későn érő fajta. A minőséget tekintve a minőségi borok csoportjába sorolják, bár egyes termelők csúcsminőségű borokként osztályozzák. A krokán muskotály egy védett eredetű minőségi fehérbor, amely az aromás borok csoportjába sorolható. Ez a kivételes, világossárga színű, zöldes árnyalatú bor könnyen iható, üdítő és testes bornak számít, éppen a magas extrakt-tartalma kölcsönözi neki testességét. Ám ahhoz, hogy valódi képet kaphassunk a Gyöngysziget szépségeiről, vissza kell térnünk a múltba…

biserno-ostrvo2

Историја каже да је гроф Рохонци у XIX веку засадио ову лозу на неколико локација у Европи, али једино место где су младице преживеле било је Бисерно острво крај Новог Бечеја. Овај регион прославио се свуда у свету управо због гео-климатских услова који погодују узгоју ове јединствене аутохтоне сорте. Те 1781. године аустријска власт је решила да распрода све спахилуке у Банату а Турски Бечеј тј. данашњи регион општине Нови Бечеј, постаје власништво трговца грчко-цинцарског порекла Павла Хаџимихајлова који побеђује на лицитацији. Уз посед трговац и његова породица добили су и наследну племићку титулу. Павле Хаџимихајлов имао је три унуке, од којих је једна, Клара Шишањи, била у браку са сином пуковника аустријске војске Липотом Рохонцијем. Оно што је за ову, помало бајковиту причу важно је њен мираз. Клара је са собом у нови дом донела и око 650 катастарских јутара изванредне земље на Бисерном острву. Липот Рохонци је у то време био напредан пољопривредник те је био свестан квалитета жениног мираза. На жалост, Липот умире млад а славу целе породице стиче његов син Гедеон-гроф Гедеон Рохонци. Гедеон у Турском Бечеју гради пространу вилу, породичну кућу а на Бисерном острву гради летњиковац и економске просторије. Убрзо цео овај крај личио је на једно минијатурно насеље чији су становници били његови радници,њихове породице и послуга. Имао је два брака, први са Флором Лоњаи али се он завршио разводом а 1893. године поново се жени Етелком Крајцер и са њом је имао две ћерке Маријету и Етелку. Са Етелком је остао до краја живота, помагала му је око имања, правила чувене сокове и џемове од ананас јагода и другог воћа а исто тако подносила његов разуздани начин живота…Важио је за страственог коцкара и картароша. Прича каже да је једне ноћи изгубио на картама и имање и дворац. У покушају да поврати све изгубљено предложио је партнерима следећу опкладу, ако успе да са даљине пушкомета разнесе јабуку са главе своје жене, сви му се дугови поништавају. Опклада је прихваћена. Пробудили су жену, јабука је постављена,пушка је опалила и наравно јабука је погођена! Рохонци је најпре узгајао вискоквалитетно воће и поврће које је лепо упаковано, са заштитним знаком и својим породичним грбом извозио по земљама Европе па и у Русију. Пре Мускат Крокана Бисерно острво је било познато по дињама којима је дао име ”Тиски бисери”. Велике, округле жуте диње су се као расути бисери пресијавале на месечини… Ову дињу добио је укрштањем турске руже и источне краљице. Важно је напоменути да је ово поврће у то време успевало само на Бисерном острву. По овоме је постао познат у историји повртарства. Запажен успех имао је и у узгоју конзумног кукуруза, паприке и парадајза. Активно је учествовао на изложбама воћарства и виноградарства по читавом свету и постизао запажене успехе. На изложби у Паризу 1900. године, добија “Гран- при” за своју корпу воћа од 5кг. Интересантан податак је да је у Будимпешти на изложби 1904. године, на свом штанду импровизовао у минијатури производњу вина од бербе до флаширања! Непотребно је рећи да је његов штанд био најпосећенији. Том приликом делио је своје рекламне разгледнице и на оригиналан начин промовисао своје производе. Диње су брзо заборављене, али гроф Рохонци и Бисерно острво су били и остали упамћени по највећем бисеру са овог простора-виновој лози Мускат Крокан. Документа кажу да је под лозом имао око 100 јутара земљишта, од тога 60 јутара Мускат Крокана и 40 јутара сорте Шаселас. Ennek az illatos szőlőfajtának a fürtje henger alakú, súlya 120–150 gramm. A szőlőszem közepesen nagy, kerek, zöld színű. A krokán 22% cukrot és 5-7 g/l savat tartalmazhat. Közepesen későn érő fajta. A minőséget tekintve a minőségi borok csoportjába sorolják, bár egyes termelők csúcsminőségű borokként osztályozzák. A krokán muskotály egy védett eredetű minőségi fehérbor, amely az aromás borok csoportjába sorolható. Ez a kivételes, világossárga színű, zöldes árnyalatú bor könnyen iható, üdítő és testes bornak számít, éppen a magas extrakt-tartalma kölcsönözi neki testességét. Ám ahhoz, hogy valódi képet kaphassunk a Gyöngysziget szépségeiről, vissza kell térnünk a múltba…

biserno-ostrvo4

A történelem elmondása szerint, Rohonczy Gedeon importálta ezt a szőlőfajtát Európába, és a XIX. században Európa-szerte több helyen is elültette, ám csupán egyetlen helyen maradt életben a szőlőhajtás, és az Gyöngysziget volt. Ez által vált híressé világszerte ez a régió, mivel a földrajzi és éghajlati viszonyok megfelelnek ennek az egyedi fajta termesztésének. 1781-ben az osztrák kormány döntése szerint, eladóvá váltak a bánáti, török feudális nagybirtokok, így Törökbecse község mai területe egy görög-cincár kereskedő, Pavle Hadžimihajlo tulajdonába került, aki megvásárolta az árverésen.

biserno-ostrvo6

A krokán nagyon messziről érkezett, nem tudjuk, hogy a véletlen műve-e vagy szándékosan történt-e, hogy ez a szőlőfajta épp itt leljen otthonra, Törökbecse mellett, a Gyöngyszigeten. A muskotály illatú tágas szőlőültetvények még a napot is elcsábították szépségükkel. A nap pedig attól kezdve jó barátként biztatja arany napsugaraival a szőlőt, és azóta sem enged öleléséből… A szőlőskertek és a nyaraló mellett egy régi, 1912-ből származó borospince is található a birtokon, amit személyesen a gróf úr épített és használt. A régi tölgyfahordók és a hagyományos borkészítés technológiája, a nagy kapacitású üveghordók és itt-ott látható grófi családi címer, mind-mind egy olyan emlékezetes élményt nyújt az idelátogatóknak, ami örökre velük marad.

A birtokokkal együtt a kereskedőnek és családjának nemesi rang is járt. Hadžimihajlonak három unokája volt, akik közül az egyik, Sissányi Klára, az osztrák hadsereg parancsnokának fiához, Rohonczy Lipóthoz ment feleségül. Ám ami a legfontosabb számunkra e kissé meseszerű történetből, az Sissányi Klára hozománya volt. Klára asszony az új otthonába 650 hold kítűnő minőségű, gyöngyszigeti földet vitt magával. Rohonczy Lipót akkoriban mezőgazdasággal is foglalkozott és tisztában volt feleségének hozományával. Sajnos Lipót fiatalon elhunyt. Az egész család később a hírét Lipót fiának, gróf Rohonczy Gedeonnak köszönheti. Gedeon Törökbecsén egy tágas családi házat, a Gyöngyszigeten pedig egy, gazdasági épületekkel körbe vett impozáns kastélyt épít. Hamarosan egy kisebb településre hasonlít az egész gyöngyszigeti terület, amelynek lakóit a főnemes munkásai, azok családja és szolgák alkották. Rohonczy kétszer nősült, első felesége a régi köznemesi származású nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Flóra kisasszony volt, amely házasság válással végződött. Majd 1893-ban feleségül veszi Kreutzer Etelkát, akitől két lánya születik, Marietta és Etelka. Kreutzer Etelkával az élete végéig házasságban maradtak. Az asszony segített neki a birtok körül, s amellett, hogy többek között pl. az ananászból, földieperből és más akkor különleges gyümölcsökből készült üdítőiről, stb. volt híres, egyben elviselte Rohonczy úr sokszor féktelen életmódját is… A báró urat szenvedélyes kártyajátékosnak tartották… Egy történet szerint, egy alkalommal elvesztette a kártyán a teljes birtokát a kastéllyal együtt. Hogy megkísérelje visszaszerezni, amit elvesztett, a következőt javasolta kártyapartnereinek: Ha sikerül fegyvertávolságról a felesége fejéről lelőni egy almát, minden adósságát törlik. A többiek elfogadták a fogadást. Felébresztették a feleségét, az almát az asszony fejére tették, a puska eldördült – és természetesen, az almát eltalálta! Rohonczy Gedeon kiváló minőségű gyümölcsöket és zöldségeket termesztett, amelyeket dekoratív csomagolásokban tároltak, védjeggyel és családja címerével ellátva. Majd ezeket Európa különböző országaiba exportálták, egészen Oroszországig. A krokán muskotály előtt, a Gyöngysziget a sárgadinnyéről volt híres, amelyeket Rohonczy tiszai gyöngy elnevezéssel illetett. A szép, nagy, gömbölyű sárgadinnyék, mint a széjjelgurult apró gyöngyök, ragyogtak a holdvilágnál a Gyöngyszigeten… Ezt a fajta sárgadinnyét két akkori dinnyefajta keresztezéséből kapta. Fontos megjegyezni, hogy ez a fajta dinnye akkor kizárólag a Gyöngyszigeten termett. Erről a dinnyefajtáról lett híres Rohonczy a zöldségtermesztésben. De jelentős sikereket ért el a csemegekukorica, a paprika és a paradicsom termesztésében is. A báró úr aktívan részt vett világszerte a gyümölcstermesztéssel és a szőlőtermesztéssel kapcsolatos kiállításokon, és jelentős sikereket ért el. Az 1900-as párizsi kiállításon első díjat nyert az ötkilós gyümölcsös kosaráért. Érdekes adat, hogy az 1904-es budapesti kiállításon, az ő standján bemutatták kicsiben a borkészítés folyamatát a szüret stádiumától egészen a palackozásig. Mondani sem kell, hogy az ő standja volt a leglátogatottabb. Ilyen alkalmakkor a saját képeslapjait osztogatta, amelyekkel reklámozta magát, így a korabeli viszonyokhoz képest, eredeti módon népszerűsítette termékeit. A dinnyék később gyorsan feledésbe merültek, ám Rohonczy Gedeon és a Gyöngysziget a régió egyik legnagyobb gyöngyéről maradt ismeretes – a krokán muskotály szőlőültetvényről. A korabeli dokumentumok alapján, körülbelül 100 hold szőlője volt, amelyből 60 hold krokán és 40 hold saszla szőlőfajta volt. A krokán különleges bánásmódban részesült, az kizárólag a nemeseknek, politikusoknak és a kor hírességeinek volt fenntartva. Rohonczy Gedeon mindig a krokánt ajándékozta a világ minden tájáról származó barátainak, és nagyon ügyelt a borokra, mivel soha nem volt túl nagy mennyiségben. Ebből kifolyólag az ára is magas volt. Ha átszámolnánk a mai euróba egy üveg krokán akkori értékét, akkor hihetetlenül hangzik, de körülbelül ezer eurót ért egy üvegnyi krokán bor. Az elmondások szerint, építettek egy keskeny nyomtávolságú vasúti sínt is, amelyen Óbecsére szállították a bort. Rohonczy Gedeon társadalmi élete nagyon tartalmas, aktív, izgalom teli élet volt. Politikával foglalkozott, országgyűlési képviselő volt, ahol hevesen védte a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelők érdekeit. Aktívan részt vett az árvíz elleni intézkedésekben is, különösen az 1879-es szegedi nagy árvíz során tűnt ki aktivitásaiban. A birtokán telivér lovakat tenyésztett, állománya körülbelül 100 lovat tett ki, ezek közül néhány kiemelkedő eredményeket is elért Magyarországon és a külföldi versenyeken. Nevezetes versenylovai voltak az Ez Tip, a Zabfaló, az Ugrifüles és a Szivárvány. Természetesen, hogy mindezeket a sikereket elérje, nem csak első osztályú versenylovakkal, hanem tapasztalt zsokékkal és lovászokkal volt körülvéve. A jégkorcsolyázás kezdete a franciákhoz köthető, viszont az első jégkorcsolya-klubot Angliában alapították 1742-ben. Később a gyorskorcsolya-versenyzés mellett a műkorcsolya is fejlődni kezdett. Erősen feltételezhetjük, hogy Rohonczy Gedeon báró úr is részt vehetett az első műkorcsolya Európa-bajnokságon, amelyet Hamburgban tartottak 1891-ben. 1869. december 2-án megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet néven ismert első műkorcsolya klub Budapesten is. Rohonczy úr a városi parkban a kezdetektől, a korcsolyapálya megnyitásától jelen volt a versenyeken. Főként a műkorcsolya vonzotta. Egy versenyen, amit 1880-ban tartottak, a korabeli újságcikkek szerint, korcsolyapartnerével, Jungfer Matilddal, kitűnt a többi versenytársa közül. A XIX. század kilencvenes éveitől kezdve az ún. jelmezbálás jégünnepélyeinek szervezéséről vált híressé. Egy ilyen ünnepségen 1893-ban, amit a mai Szlovákia területén lévő Dobsinai-jégbarlangban tartottak, az előadás két óra hosszáig tartott, és 32 jégtáncoló pár keringőzött a műsorban. Érdekességként említhető, hogy a résztvevők, megfelelő elszállásolás hiányában a következő reggelig folytatták a táncot és a szórakozást. Egy ilyen előadáson, amelynek körülbelül 500 résztvevője lehetett, Rohonczy Gedeon volt a karnevál főszervezője, a rendezője és egyben a részvevő színésze is, a karnevál hercege szerepében! És ami a szintén fontos e témában, Rohonczy Gedeon egy saját feltalálású korcsolyáról ismert, amelyet columbusnak nevezett el. Feltalálását 1891. szeptember 15-én jegyeztette be az Egyesült Államokban. Ez egy könnyen a cipőre fel- és leszerelhető korcsolya volt, amit egyetlen csavarral kellett elvégezni. Feltalált egy különleges csuklószíjat is, amit akhilleusznak keresztelt el. Mindkét találmányát később sikeresen forgalmazta. A korabeli pesti hetilapokból tudjuk, hogy minden téli évadban reklámozták az újságok az árucikkeit - téli sport kiegészítőkként, pl. 1914-ben a columbus korcsolya 17 koronába került, az akhilleusz szíj pedig 2 korona volt.

Rohonczy mint kockajátékos, kártyás, mulatozós és bohém…

Rohonczy Gedeon életében mindent szenvedélyesen és nagy lelkesedéssel csinált. Tudta, hogy hogyan lehet nagy üzleti birodalmat létrehozni, de ahhoz is értett, hogy hogyan lehet sok pénzt nagyon gyorsan elkártyázni, elmulatni vagy drága kurtizánokra költeni. A báró úr óriási vagyont tartott a kezében, egész életében ezen fáradozott, és a társadalom minden területén küzdött is tekintélyének eléréséért. Magas célokat tűzött ki maga elé és legtöbbször el is tudta érni azokat. Ehhez nem volt elég csak a hozomány, a családi vagyon, hanem nagyon erős akarat, érdekes ötletek és kitartás kellett a munkában. Politikus volt, termelő, kereskedő, sportoló, és reklámszakember is egyben. A munkával kapcsolatos aktivitásai után, kávéházakban, kaszinókban, lóversenypályákon és korcsolyapályákon szerette idejét tölteni. Legtöbb szabadidejét a Nemzeti kaszinóban töltötte a kártyaasztal mellett, nők és cigányzene társaságában. Gáláns férfinak ismerték. Magas, karcsú termete, kifejezett ajkai mindig felkeltették a nők figyelmét. Szerették a nők, és ő is mindig a nők társaságában volt a legjobb formában. A jóvágású Gedeon életmottója az volt, hogy: „Aki a bort, a nőket és a jó zenét nem szereti – bolond marad élete végéig.” Azokban az időkben a párbaj nem volt szokatlan jelenség. Alapvetően a párbaj a becsület megvédésének egy módja volt a nemesség soraiban. Gedeon sokszor saját megelégedésére vagy hogy megvédje becsületét, könnyedén elfogadta a párbajt. Kiváló kardforgató volt és nagyon jól kezelt a fegyvereket. A budapesti szórakozásain gyakran kritizálta a zenészeket, mondván nem tudják, olyan jól húzni, mint az ő törökbecsei cigány muzsikusai. Az önmagukban biztos fővárosi zenészek természetesen mindezt hitetlenkedve hallgatták és annak gondolatát is elutasították, hogy néhány vidéki zenész jobban zenéljen náluk. Egy idő után, az ünnepség közepette, a jókedvű zenészek rákérdeztek Rohonczy Gedeonra, hogy:„No, kedves képviselő úr, tudnának-e az ön muzsikusai ilyen jól játszani, mint mi?” „Nos, majd mindjárt meghalljátok!”- válaszolta a báró, és eloltatta az összes villanyt a teremben. Abban a pillanatban, hirtelen a sötétből nagy virtuozitással elkezdtek szólni a csárdások. A vendégek lassan és egyre inkább elkezdtek táncolni, csárdásozni és kérni kezdte mindenki, hogy a villanyt kapcsolják vissza fel. A villanyok felgyulladtak, és Rohonczy úr színpadiasan bemutatta az izzadtságban úszó, törökbecsei cigányzenészeit, akik mély tisztelettel köszönték meg a tapsvihart az ujjongó vendégeknek. Rohonczy Gedeon nagyon szeretett kártyázni, gyakran hajnalig tartottak a kártyapartik a kastélyban. A tét azokban az időkben is igen nagy volt… Érdekes mód, épp egy ilyen fogadásnak köszönhetően jutottunk a krokán muskotályhoz is. Ugyanis Rohonczy és a csókai Léderer gróf úr abban fogadtak, hogy ki fog jobb szőlőtőkét ültetni a következő évben. Amire a jövő évben felcsillant az egyedi szőlőfajta a Gyöngyszigeten, a hordók pedig hamarosan telni kezdtek a krokán muskotállyal.

biserno ostrvo1
biserno-ostrvo8
biserno-ostrvo3
biserno-ostrvo5

Друге знаменитости

ОДАБЕРИТЕ НАЈБОЉЕ ЗА СЕБЕ