A középkori piknik a Pusztatemplomnál egy autentikus környezetben történő esemény. Egy olyan középkort idéző piknik a térség hagyományos konyhájának ínyencségei bemutatásával, amely a „középkori Vajdaság” szellemében megszólaltatott régi korok zenéivel és táncával egy meleg, júniusi napon sokkal többel kecsegtet, mint a puszta történelem. A Pusztatemplomnál történő piknik már hagyománnyá kezd válni. Egész Szerbiából érkeznek vendégek, hogy felidézzék a múltat és e történelmi kincs iránti szeretettel vezérelve élvezzék ezt a szokatlan eseményt a csábító, középkori hangulatban. A Pusztatemplom gazdagon megjutalmazott bennünket tisztelettel a szerbek, a magyarok és a románok közös öröksége iránt, akik akkor is és most is szomszédokként együtt éltek egymással. Együtt a múltban, a jelenben és a jövőben. A piknik szervezői a Törökbecsei Idegenforgalmi Szervezet, a Törökbecse Község Önkormányzata és az Aracs 95 Polgárok Egyesülete. A rendezvény védnökei és barátai a szervezésben a törökbecsei Komunalac Közvállalat, Törökbecse Helyi Közössége és az Agroteh cég.
E szent helyen való tartózkodás dicső őseink iránti erkölcsi kötelezettséget ró ránk. Mély tiszteletünk kifejezéseként, mélyen meghajolva emlékezünk e szent építménnyel kapcsolatos történelmi időszakra. A Kárpát-medence e gyönyörűségét, a vajdasági építészeti műemlékek ritka, megőrzött kincseként tartjuk számon - a szakrális épületet és a körülötte lévő lelőhely viharos, és a ami napig feltáratlan történetét, a templom romjait, amelyek esővel, széllel dacolva, még mindig ellenállnak az idő rombolásának, a titkokat, amiket rejtenek az ódon falak és a múltat lefedő szántóföldek, a templomot, amely még csak ezután fogja elmesélni nekünk a teljes történetét...
Az eredeti építmény a XI. században épülhetett és valószínűleg plébániatemplomként vagy kápolnaként szolgált. Aracs település legkorábbi írásos nyomait egy XIV. század első feléből származó dokumentumban leljük fel, plébániaként pedig a pápai tizedek jegyzékén szerepel először a torontáli főesperesség katolikus egyházközségei között. A templommal azonos nevű falusi település gazdag középkori kereskedelmi központtá fejlődött, kolostorával és az uralkodó osztály lakóépületeivel együtt. A török hódítások előtti időszakban Aracs kulturális, vallási és gazdasági központként volt ismert, aminek egy csodálatos temploma és gazdag tere volt. Ám legkorábbi története sajnos mégis ismeretlen marad számunkra. Számos uralkodó, egyházi méltóság és gazdag nemes hagyott nyomott a városhoz kapcsolódó eseményeken a történelem során. A jelenlegi templom maradványai a XIII. század első feléből származnak (1230). Stefan Lazarević, majd Đurađ Branković szerb despoták tulajdonában is volt, akinek a halála után fia, Lazar került a trónra. Szendrő eleste után, 1459-ben Szilágyi Mihály birtokába került, majd a XVI. század utolsó évtizedében elhagyatottá válik. A kolostor közelében volt egy erődítmény is az ostromok elleni védekezés céljából, amelyet sajnos lebontottak, valamint ez a kolostor, amelynek sikerült túlélnie a hódító csatákkal és pusztításokkal teli elkövetkező évszázadokat. A társadalmi-gazdasági okok mellett a település természeti környezetében bekövetkezett változások is hozzájárultak annak megsemmisüléséhez. A közeli Galád és Ollus településekkel egy időben tűnt el, ami valószínűleg a Galacka ér kiszáradásának, egy olyan természetes vízfolyás eltűnésének következménye, amely összekapcsolta ezeket a településeket. Miután elveszítette természetes kapcsolatát a Marossal, ez a vízfolyás kis barává változott. Így tűnt el e Maros-ér partjáról egy tucatnyi település, többek között Aracs települése is.
Piknikünk mindenki számára tartogat valami érdekeset a középkor és a középkori emberek életének bemutatásával kapcsolatban. A valamikori középkori Aracs települést régi szakmák és kézműves foglalkozásokkal kapcsolatos tárgyakkal teli standok díszítik. Régi, őshonos gabonafélék és hüvelyes növények kerülnek bemutatásra, amelyeket a középkorban a mindennapi ételekben használtak. Ritka fűszerekkel ízesített hagyományos vadhúsból készült főtt ételek, a legjobb minőségű méz a bánáti síkságon termett napraforgóból és akácból, illetve egyedi kivitelezésű dekoratív gyertyák, a középkori hölgyek finom bőréhez illő balzsamok és krémek, valamint néhány érdekes ékszer varázsolja elénk e "középkori napot". Külön élményt jelentenek a lovagi csaták. A középkori, bátor lovagok hűséget esküdtek gazdájuknak, és olyan csatákba indultak együtt, amelyekben erejüket, ügyességüket és lojalitásukat tették próbára. Az általuk betartott lovagi kódex szabályai a katonai, társadalmi és keresztény etika egyvelege volt, ami a becsület, az udvariasság, a bátorság és a hűség erényeit foglalta magában. A lovagiasság a középkori vitézek erkölcsi normáját jelentette! A szerbiai, vajdasági, magyarországi és romániai lovagok csodálatos szemléje, és a középkori táncok felejthetetlenné teszik ezt az eseményt.
A korai keresztes hadjáratok után, 1551-ben a környéken lezajlott csata szimulációjában vehetünk részt, amely újraegyesített minden keresztényt, hogy szembeszálljanak a török erőkkel, akik a XVI. században megpróbálták meghódítani ezeket a területeket. Itt a közelben, Becse váránál, amely sajnos teljesen megsemmisült, Stefan Lazarević és Đurađ Branković szerb vitézek, és a Drakula néven ismertté vált Vlad Cepes román gróf állt szemben II. Zsigmond király magyar lovagjainak haderejével.
A kultúrkörök fellépései, a középkori zenét játszó zenészek előadásai, valamint a régi és elfeledett hangszerek bemutatása a legszebb fényben mutatják be népművészeti hagyományainkat, és ösztönző erőként hatnak a tehetséges fiataljainkra, hogy megőrizzék és ápolják régiónk hagyományos értékeit. A folklóregyüttesek mellett, a középkori hagyományokkal foglalkozó egyesületek művészeti vezetői és koreográfusai műhelymunkákat szerveznek a fiatalok és a gyerekek számára a zene, a történelem és a népi hagyományok témájában, amelyek ösztönzik őket, hogy megőrizzék nemzeti kincseinket és továbbadják értékes ismereteinket a fiatalabb nemzedékeknek. A harcok és csaták szimulációi, az íjászversenyek csak egy részét képezik annak az izgalmas programnak, amelynek ön is részese lehet a Pusztatemplomnál. A fantáziadús gyermekelőadások pedig azt mutatják, hogy nem feledkeztünk meg a legfiatalabbjainkról sem. Az előadások témája a szeretet, amely az emberrel született alapigényként, a lovagi kódexhez tartozó becsülettel kéz a kézben jár. Emellett olyan műhelymunkák és a gyerekeknek kialakított régiség lelőhelyek is a program részei, ahol a kis régészek a homokban élvezettel kutatnak a tárgyak és a kincsek után.
A népzenei együttesek fellépése, a törökbecsei határban terjengő hagyományos ételek íze és illata, az egész napos szórakozás minden korosztály számára jelenti ezt a nappot, amikor Aracs múltja felelevenedik. A régi, autentikus és már feledésbe merült szerb népi hangszerek, mint például a kaval, a ćemane, a guzlica és a lant hangjai vidáman zengve terjednek vajdasági síkságunk felett, és szeretettel hívják Önt egy újabb "középkori piknikre a Pusztatemplomnál".
